A fent említettekkel már kezdő kozmetikusként azonosulni tudtam. Mindig csodáltam a precízen kivitelezett szemöldököket, hiszen azok szólítottak meg és nyűgöztek le leginkább. Egy évvel ezelőtt végeztem el a kozmetikus iskolát. Igazából egész életemben ez érdekelt, így már az iskolán kívül is rengeteget képeztem magam.
Tudtam, hogy ahhoz, hogy kiemelkedő szakember legyek, rengeteget kell tanulnom, és meg kell értenem azokat az összefüggéseket a szervezetben, amik kihatnak a nők szépségére. Megoldást akartam találni mindenki számára, ezért akartam minden lehetséges tudást magamba szívni.
A sminktetoválással az egyik kolléganőm oldalán találkoztam. Ugyanabban a szalonban dolgozik, ahová végül én is kerültem a suli után. Ő csak tetoválással foglalkozik, rengeteg munkája van, szinte alig bírja. 10 éve kezdte, azt mondta, akkor még gyerekcipőben járt ez az iparág, egészen más volt a 2010-es évek elején sminktetoválni, mint most.
Szemöldök szedésnél és festésnél jegyezte meg mindig, hogy nagyon precízen dolgozom, és látja, hogy a vendégeimre szabom a formákat és a legelőnyösebb megoldást készítem el nekik. Kérdezte, hogy nem gondolkodtam-e azon, hogy a kozmetika mellett megtanulok tetoválni, mert szerinte kifejezetten van hozzá tehetségem és szépérzékem.
Persze abban a pillanatban még egy lehetetlen küldetésként tornyosult felettem ez a gondolat, aztán napról napra egyre erősebben éreztem magamban az indíttatást, hogy tényleg bele kellene vágni. Ezek után egy kicsit elirigyeltem a kolléganőmtől a sminktetoválást.
Minden vendégét megcsodáltam, akik néha könnyekig hatódva hagyták el a szalont, mert nem csak tetoválást, hanem új külsőt kaptak.
Eszembe jutott mi motivált engem még évekkel ezelőtt, amikor felsejlett bennem, hogy mivel szeretnék foglalkozni, és most újra azt éreztem, amit akkor. Mintha minden vendége egy kicsit az enyém lett volna, olyan szívvel néztem rájuk a szomszéd szobából. Ekkor döntöttem el, hogy nincs értelme tovább vágyakozni, ezt meg fogom tanulni, és mindent elkövetek annak érdekében, hogy a legmagasabb szinten sajátítsam el a sminktetoválás művészetét.
A kolléganőmnek komoly tapasztalata volt már, így mindenben támaszkodtam az ő javaslataira. Abban, hogy melyik sminktetoválás iskolát válasszam, milyen készüléket vásároljak, milyen termékeket használjak. De megjegyezte azt is, hogy a szakma az elmúlt 4-5 évben többet fejlődött, mint az azelőtti 10 évben, úgyhogy járjak mindig nyitott szemmel. Viszont óva intett attól, hogy bármit megvegyek, ami nevetségesen alacsony áron elérhető.
Ha egy termék túl olcsó, akkor ott valami baj van, ott rögtön kezdjek el kételkedni és járjak utána. Ezen a ponton elkezdtem vakargatni a fejemet, hogy mekkora fába vágtam a fejszémet, de megnyugtatott, hogy ez csak elsőre tűnik soknak, és ezért érdemes jól meggondolni, hogy hova megyek tanulni, mert olyan helyre kell menni ahol mindenben segítenek.
Az iskola amit ajánlott éppen egy nyílt napot hirdetett, ahol betekintést nyerhetek a sminktetováló szakmába. Mondanom sem kell, pont a legtökéletesebb időben érkezett ez a lehetőség. Minden további gondolkodás nélkül regisztráltam erre az eseményre. Ott, abban a pillanatban éreztem, hogy egy új fejezet kezdődött az életemben, és már alig vártam, hogy belevágjak.
A következő blogposztban: A következő részben a PMU Art Schoolból jelentkezem a PMU EXPO-ról, amit kimondottan olyan kozmetikusoknak találtak ki, akiknek nagy álmuk, hogy sminktetoválók legyenek, mint én is. Állítólag nagyon sok izgalmas program várható, úgyhogy mindenről beszámolok majd!