A sminktetoválások előtt mindig kapsz érzéstelenítőt, ráadásul, ha jó helyen készítteted el a sminktetoválásod, akkor közben is kapsz érzéstelenítőt, ezért egy idő után már nem érzel szinte semmit. Ez egyénenként változó. Nekem 2 sminktetoválásom van, az egyik fájt, a másik nem. A testtetoválásról inkább szakmabelit kérdeztem: magadnak kell gondoskodnod az érzéstelenítőről, amúgy meg bírd ki.
A sminktetoválásnál vannak olyan felületek, ahol a bőr sokkal vékonyabb, ezért ott tényleg jól jön az érzéstelenítő. Az első sminktetoválásom (és tetoválásom úgy általában) a szemhéjamon lévő klasszikus kontúr, alul és felül is. Erről már korábban írtam. Itt volt fájdalom, végig éreztem a tűt az érzéstelenítő ellenére, de 30 perc után már inkább a tudat fájt, nem a tű.
A szemöldök tetoválásom a mhttps://pmuartschool.com/permanent-makeup/blog/amikor-eloszor-csinaltattam-tetovalast/ásodik sminktetoválásom. A szemhéjtetováláshoz, és az eddigi összes fájdalomhoz képest ez semmi. Nem fájt egyáltalán. A bal oldalam érzékenyebb volt ugyan, de a jobb oldalon semmit nem éreztem. Annyira semmit, hogy el tudtam volna aludni. Korábban Anett is mondta nekem, hogy szemöldök tetoválás közben olyan érzésed van, mintha tüsszenteni akarnál. Miközben Niki a jobb szemöldökömet készítette még ilyen „tüsszentős” érzésem sem volt, a bal oldalam érzékenysége miatt ezt csupán a szemöldököm belső részének tetoválása közben éreztem, akkor is minimálisan. Az egyetlen kellemetlen része az egésznek, az a húzó érzés, amit akkor érzel, amikor kész a szemöldököd, és megpróbálod mozgatni.
Nagyon formátlan és vékony a szemöldököm, ezért már régóta szerettem volna megcsináltatni, de egyrészt válogatós vagyok és nagyon fontos számomra a referenciamunka, a vélemények és hogy mennyire barátságos az illető, mert az én külsőmről van szó, olyat szeretnék, ami nekem is tetszik és ha nem szólhatok bele, akkor utólag már nem tudok mit tenni. Izgultam, de Niki folyamatosan magyarázta, hogy mit csinál, miközben én is elmondhattam, hogy mit szeretnék. Megtaláltuk az arany középutat, hiszen Ő a szakember, aki tudja mit csinál, nekem pedig csak elképzeléseim voltak. Egyet elárulok előre: azóta mindenkinek a szemöldökömet mutogatom, pedig még meg sem gyógyult.
Közben, ahogy már mondtam semmit nem éreztem, csak azt a pici „tüsszentős” érzést a bal szemöldököm belső részén, a többinél még csak nyomást sem. Onnan tudtam, hogy tetovál éppen, hogy hallottam a gépet.
Utána természetesen megijedtem a kivörösödött arcomtól és a szupersötét szemöldökömtől. Itt a szín még sokkal sötétebb, de gyógyuláskor már 30%-kal világosabb. Sokkal karakteresebb lett az arcom és 10 perc után már meg is szoktam. Majd elkezdtem türelmetlenkedni, hogy milyen lesz, amikor meggyógyult.
2 nappal a tetoválás után: folyamatosan kentem az utóápolóval, úgy 4-5 óránként, és törölgettem, amikor úgy éreztem, hogy nedves. A nedves érzés a varasodás miatt van. Teljesen normális, hogy egy picit még mindig érzékeny a felület és az is, hogy piros. A gyógyulás gyors és biztos lefolyása miatt tényleg extra figyelmet kell fordítani az utóápolásra!
5 nappal a tetoválás után: Minden nap 4-5 óránként kentem az elmúlt pár napban a ROSA After Care stick-kel, majd az 5. napon kezdett el látszódni, ahogy a var válik le. Ekkor láttam először a végleges színt is.
1 héttel a tetoválás után: Továbbra is bekenem a szemöldököm 4-5 óránként, nem túl vastagon. Megnehezíti a kenegetést, hogy már teljesen varas a szemöldököm és kisebb-nagyobb darabkák elválófélben vannak.
10 nappal a tetoválás után: Már közel a tetoválás fele levált a szemöldökömről és elkezdett besötétedni a szín. A bal oldal gyorsabban gyógyult. Közben továbbra is többször bekentem a gyógyult területeket is, mert száraznak éreztem a bőröm, viszketett és továbbra sem mertem hozzányúlni.
14 nappal a tetoválás után: Már csak a jobb oldalon van egy kisebb varasodás. A bal oldal sötétebbnek látszik, mint a jobb oldal, főleg az alsó erősebb satír mentén. Nikolett észrevett apróbb hiányosságokat, amikor közelebbről megnézte, ahol a pigmentek nem épültek be tökéletesen, de ezeket én nem figyeltem meg. Továbbra is bekentem párszor, amikor úgy éreztem túl száraz és viszket.
A végeredmény világosabb lett ugyan, mint vártuk, de a forma tökéletes és a hiányosságok is észrevehetetlenek. Én elégedett vagyok vele, de persze a szakember tudja, hogy hol kell majd javítani a színen és a hiányosságokon a korrekció során.
Egy kicsit sötétebb pigmentkeveréket használtunk, mert úgy tűnt a bőrömnek szüksége van rá, plusz a vírushelyzet miatt még későbbre is kellett csúsztatni a korrekció időpontját, de a végeredmény így lett tökéletes.
Összegezve egy mondatban: a szépségért szenvedni kell, de az érzéstelenítőnek köszönhetően nem is érzel semmit, úgyhogy szerintem vágj bele!
